Az emberiség egyik leghasznosabb találmánya: amit a rugóról tudni érdemes
A rugók nem csak az iparban játszanak jelentős szerepet, de a hétköznapjaink során is folyamatosan körül vesznek minket. Használunk rugót, amikor autóval, busszal vagy akár biciklivel utazunk, jó eséllyel rugó van a karóránkban, szinte az összes háztartási gépünkben, sok esetben van rugó az ágyunkban is, és még számtalan hétköznapi eszközünkben fedezhetjük fel ezt az alkatrészt.
De mi is tulajdonképpen a rugó?
Ha rugóra gondolunk, egy spirális, legtöbbször fémből készült eszköz jut eszünkbe, de ez a gépelem más anyagból is készülhet és az alapelv egyszerűbb kialakítással is jól működik. Az egyik legősibb, ember által feltalált, rugó elven működő eszköz az íj, mely felhúzása során rugalmas energiát tárol. A húr elengedésével az energia felszabadul, és ennek köszönhetően képes az eszköz nagy sebességgel kilőni a nyílvesszőt.
A rugók olyan gépelemek, amelyek terhelés hatására célzott alakváltozást valósítanak meg, majd annak megszűnésekor ismét felveszik eredeti alakjukat. Leggyakrabban energiatárolásra, erőhatások tompítására, ütközések, erő vagy nyomaték közel állandó értéken tartására vagy lengőrendszerek létrehozására használják őket. A legtöbb rugó kisebb mértékű erőhatás érvényesülésekor is relatív nagy alakváltozásra képes. Ebből adódóan fő funkciójuk a rugalmas kötések és támasztások biztosítása, de a rugók jelentős alakváltozási képességük következtében alkalmasak a kopásból adódó erőcsökkenés kompenzálására is pl. erőzáró tengelykapcsolókban vagy tömítésekben.
Miből készülhet rugó?
Rugó készítésére szinte bármilyen rugalmas anyag alkalmas lehet. A korai időkben leginkább különféle kötelekből, bőrből és fából készítettek rugó elven működő szerkezeteket. Később, az ipari forradalommal a rugók leggyakoribb alapanyaga a fém lett és az ipari alkalmazásokhoz ma is leginkább fémből, kiváltképp rozsdamentes acélból készítenek rugókat, de a kisebb szerkezetekben, ahol a súly is mérvadó vagy a funkció úgy kívánja, a műanyagból és gumiból készült rugó alkatrészek szerepe is jelentőssé vált.
Legelterjedtebb rugófajták:
A felhasználás függvényében számtalan, különféle rugótípus közül válogathatunk.
Mint ahogyan fentebb már említettük, anyaguk szempontjából megkülönböztethetünk fém, gumi, műanyag, fa és más egyéb anyagból készült rugókat. A leggyakrabban használt fém rugók között is számos különféle anyaghasználat előfordulhat: rugó készülhet lemezből, rozsdamentes acélból, de akár rézből is.
Igénybevételüket tekintve találhatunk húzás-nyomásra, hajlításra, nyírásra, csavarásra szánt rugókat, de kialakításuk szempontjából is sok félék lehetnek: választhatunk többek között tekercs, lap, és tányér rugót is.
Működési elvük szerint a leggyakoribb rugó típusok a mechanikus, hidraulikus és a pneumatikus rugók.
A leggyakrabban használt rúgótípusokról röviden, a teljesség igénye nélkül:
- Flexiós rugók:
A leggyakrabban használt flexiós rugó az egyszerű lemezrugó, melyet legtöbbször kisebb terheléseknél alkalmaznak. Ha a terhelés nagyobb, a lemezrugót szalagokra vágják és rétegezik, így jön létre a réteges lemezrugó, amit széles körben használnak a nehéz járművek, mint például a teherautók és az autóbuszok felfüggesztésében. A lemezrugók karbantartása és javítása általában egyszerűbb, mint más felfüggesztési módszerek esetén, így az átlagos élettartamuk is hosszabb lehet.
- Spirálrugók:
A spirálrugók tekercs alakúak, és rugalmasan nyúlnak vagy szorulnak össze a terhelés hatására. Ezek az alkatrészek lehetnek henger alakúak, vagy különféle más geometriájúak, és lehetnek egy- vagy többfokozatúak. Egy adott spirálrugó merevsége a tekercsek számától, átmérőjétől, magasságától és a felhasznált anyagtól is függ. Gyakran használják őket mérőműszerekben, órákban és a jármű vagy egyéb gépiparban hajtásra és csillapításra egyaránt.
o Nyomórugók:
Ez a rugó legtöbbször henger alakú spirál, a végein lévő háromnegyed menetet pedig gyakran simára munkálják a jobb felfekvés biztosítása érdekében. Teherbírása a menetemelkedéstől és a menetek közötti hézagtól, valamint az anyaghasználattól függ.
o Húzórugók:
A szintén henger alakú spirális rugó menetei között nincsen hézag, végein pedig szemeket találunk, melyeket beakasztva használhatjuk a rugót a terhelés felvételére.
- Tanyérrugók:
A tányérrugók csonkakúp alakú gyűrűkből állnak, melyek lehetnek sorba kapcsoltak vagy párhuzamosan kapcsoltak is. Működési mechanizmusuk pedig a külső és belső kör kerülete mentén létrejövő hajlítás elvén nyugszik. Nagy terhelésnél és viszonylag rövid rugóútnál használják leggyakrabban őket, például hidraulikus berendezésekben vagy a vasúti kocsik ütközőinél.
- Hengeres forgatórugók:
A hengeres forgatórugókat általában nehéz tárgyak mozgatására használják, például ipari gépek, szerszámok vagy bútorok esetében. Ezek a rugók csökkenthetik a súrlódást és az erőkifejtést, amelyet a nehéz tárgy mozgatása során alkalmaznunk kellene. Számos különböző méretben és terhelési kapacitással állnak rendelkezésre, az igényeknek és a felhasználásnak megfelelően.
- Torziós rugók:
A torziós rugó legegyszerűbb formája, ha egy egyenes, kör vagy körgyűrű keresztmetszetű, egyik végén befogott rudat csavarással terhelünk és a keresztmetszet nyomaték hatására elfordul. A rugó ezen típusát leggyakrabban a járműiparban és a mezőgazdasági gépeknél használják.
A Ferdinand Gross kínálatában kiváló minőségű kötőelemek és alkatrészek közül válogathat és egyedi igényeinek megfelelő alkatrészek gyártásában is szakértő partnerei lehetünk. Személyes tájékoztatásért keressen minket az info@schrauben-gross.hu e-mail címen, vagy a (06 1) 425 7523-as telefonszámon!
