Amit a szegecsekről és a szegecskötésekről tudni érdemes
A szegecs -főként a gépgyártásban és acélszerkezetekben- még ma is gyakran használt kötőelem, története egészen a bronzkor idejére nyúlik vissza és a hegesztés széleskörű elterjedéséig ezt használták többek között hidak, épületvázak és hajók készítésénél is.
A szegecs úgynevezett gyámfejből és szárból áll, végeinek megfelelő alakításával úgynevezett oldhatatlan kötést hoz létre, mely roncsolódás nélkül nem oldható fel. Anyaga minden esetben erős és relatív nagy nyúlóképességű, lehet például acél, alumínium és réz is.
Szegecseléskor az összekötendő lemezeket (lehetőleg együtt) kifúrják, vagy kisebb átmérőknél kilyukasztják, majd befűzik a szegecset és a méretektől és anyagminőségtől függően hidegen vagy melegen összekovácsolják. Az izzó állapotban behelyezett, majd kovácsolással zárt szegecs lehűléskor hőtágulást szenved, de a közrefogott elemek nem engedik meg a hosszirányú zsugorodását, így feszültség alakul ki, és a szegecs a közrefogott elemeket nagy erővel összeszorítja.
Szegecs típusok:
Mint említettük, a szegecsek általában két részből állnak: gyámfejből és szárból, előbbinek alakja, vagy a felhasználás lehetséges módja határozza meg a szegecs elnevezését.
Eszerint a szegecs fajtái lehetnek:
Félgömb fejű szegecs: a szegecs legáltalánosabb fajtája, mely a gyámfej alakja után kapta elnevezését.
Süllyesztett fejű szegecs: felhasználását tekintve azokban az esetekben kiváló választás, mikor a szegecs fejének nincs hely, vagy a szegecselést követően a felületnek továbbra is síknak kell maradnia.
Lencsefejű szegecs: szintén a gyámfej alakja után kapta a nevét, használata akkor ajánlott, ha a szegecselt felületnek esztétikai szempontoknak is meg kell felelnie.
Peremes szegecs: lágyabb anyagok vagy vékony lemezek összefogására kiválóan alkalmas szegecs típus.
Tartály szegecs: fő előnye a tömítő képesség, így például tartályok szegecselésére kiválóan alkalmas.
Lemezszegecs: nevéből is adódóan legtöbbször lemezek rögzítésére használt kötőelem.
Trapézfejű szegecs: ezt a szegecstípust legtöbbször hajószegecseléshez alkalmazzák.
Szíjszegecs: elnevezésének megfelelően szíjak rögzítéséhez, hajtásához használják.
Csőszegecs: vékony cső, melynek egyik végét előre, másik oldalát szerelés közben peremezik ki. Legismertebb fajtája a POP szegecs, melybe egyik végén a csőfuratnál nagyobb átmérőjű fejjel gyártott szeg illeszkedik.
Robbanószegecs: a szegecsek ezen különleges fajtáját leggyakrabban a repülőgépiparban használják olyan helyeken, ahová a szegecselő szerszámokkal nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne beférni. A robbanószegecs anyaga alumínium, a szárában pedig robbanótöltet kap helyet, mely a megfelelő hőfokú melegítés hatására, robbanással alakítja ki magának a rögzítést lehetővé tevő zárófejet.
A szegecskötés fajtái:
A szegecskötéseket rendeltetésük szerint, valamint a szegecsvarratok száma és a szegecsek elrendezése szerint osztályozzuk. Ennek megfelelően a szegecskötés fajtái a következők lehetnek:
A kötés rendeltetése szerint:
Laza szegecselés:
Laza vagy csuklós szegecselés esetén az alkatrészeket nem szorítjuk egymásra, az összekötött részek egymáson elfordulhatnak. Ilyen szegecselést alkalmazunk például a harapófogó, a körző és a csuklós pánt készítésekor.
Szerkezeti szegecselés
Szerkezeti szegecselés esetében szoros kötés jön létre. Az összekötött alkatrészek egymáshoz képest nem mozdulhatnak el. Háromféle szerkezeti szegecselést különböztethetünk meg, ezek pedig a következők:
Szilárdsági szegecselés: azokban az esetekben alkalmazzák, mikor a kötésnek nagy szilárdságúnak kell lennie és fontos, hogy akár nagy igénybevételnek is képes legyen ellenállni. Leggyakrabban például vasszerkezetek, hidak, daruk esetében alkalmazzák.
Tömítő szegecselés: Legkönnyebben a nagy számú, főleg kisebb méretű szegecs használatról ismerhető fel, célja, hogy a kötésen keresztül a folyadék ne legyen képes kifolyni. A tömítő hatást sok esetben tömítő alátétek alkalmazásával fokozzák. Leggyakrabban hordók, tartályok szegecseléséhez alkalmazzák.
Tömítő-szilárdsági szegecselés: A két fentebb említett kötés típus kombinációja, mely egyidejűleg képes megfelelni a kötéssel szemben támasztott szilárdsági és tömítő elvárásoknak. Leggyakrabban nyomás alatt lévő tartályok, kazánok szegecseléséhez alkalmazzák.
A szegecselendő részek kapcsolása szerint:
Átlapolt szegecselés
A két szegecselendő lemezt egymás mellé helyezzük és így rögzítjük.
Hevederes szegecselés
A két (vagy több) szegecselendő lemezt egymásra helyezzük és így rögzítjük. A hevederes szegecskötés lehet egyhevederes és kéthevederes. Kéthevederes kötésnél a lemez mindkét oldalán alkalmazunk hevedert.
A szegecsek elhelyezkedése szerint:
Egysoros szegecselés
Nevéből is adódóan a szegecsek egy sorban helyezkednek el.
Kétsoros szegecselés
A szegecsek két sorban helyezkednek el a stabilabb kötés létrehozásának érdekében. A kétsoros kötés lehet párhuzamos és zegzugos varrat. A szegecsek középvonalainak egymástól való távolságát szegecsosztásnak nevezzük. A szegecsosztásnak nem szabad túl nagynak lennie, különben a köztük levő lemezrészek felhajolhatnak. A távolság túl kicsi sem lehet, mert akkor a lemez keresztmetszete nagyon meggyengül.
Kiváló minőségű kötőelemekre van szüksége?
A Ferdinand Gross kínálatában megtalálhat minden szabványos kötőelemet, de egyedi elképzeléseit is könnyedén képesek lehetünk megvalósítani. Amennyiben eseti kötőelem igénye merült fel, keresse fel webáruházunkat, rendszeres, nagy tételű vagy egyedi kötőelem igény esetén pedig kérje szakértő kollégáink segítségét a +36 1 425 7523-as telefonszámon, vagy az info@schrauben-gross.hu e-mail címen!
